– Többször is kiemelt céljának nevezte a korrupció elleni harcot, amelynek érdekében szervezeti átalakításokra is sor került. A nemrég felgöngyölített, rendőrségi felső vezetőket érintő botrány már ennek az eredménye?
– Helyesen meghatározott cél volt, hogy a korrupció olyan társadalmi jelenség, amelyre az ügyészi szervezetnek is kiemelt figyelmet kell fordítania. Strukturális, személyzeti és módszertani megújulásra is szükség volt, amelynek egyik állomása a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) helyi osztályainak a felállítása és a KNYF-en belül külön korrupcióellenes osztály létrehozása. A képzésre is jóval nagyobb figyelmet fordítunk, és a nemzetközi együttműködést is szorosabbra fűztük a társszervekkel. Ennek egyik folyománya a bundabotrány felgöngyölítése, amelyben a magyar ügyészség vezető szerepet játszik. Az intézkedések eredményre vezettek, ennek egyik bizonyítéka, hogy mintegy ötven százalékkal nőtt a felderített korrupciós bűncselekmények aránya. A rendőrségi ügyben a KNYF jól vizsgázik, a strukturális és személyi változások hozzásegítették az ügyészeket az eset felderítéséhez. Ehhez viszont az is kellett, hogy nagyon jó legyen az együttműködés a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, amely az ügy előzetes vizsgálatában vett részt.
– Meglepte ez az eset?
– Részben megdöbbentett, de sajnos beleillik abba a tendenciába, amely világszerte tapasztalható. A szervezett bűnözés nagyon fontos pozíciókat igyekszik megszerezni. Ez viszont nem megy anélkül, hogy ne próbáljanak meg bejutni az államigazgatásba, az államhatalmi szervekbe, és onnan információkat szerezzenek, előnyöket csiholjanak ki. Sajnos nem volt kizárható, hogy ez Magyarországon is megtörténjen.
– Az eset megrendítette a bizalmat a bűnüldöző szervekben.
– Ezt a bűncselekményt az utóbbi idők egyik legjelentősebb ügyének tartom. A hivatali korrupció a legveszélyesebb, amikor állami tisztviselők követnek el ilyen cselekményeket. Ezen belül még veszélyesebb, hogy azokban a szervekben találhatók korrupt személyek, amelyek feladata a bűnözés elleni küzdelem. Nagyon komolyan kell venni ezt a harcot.
– Akár újabb magas rangú rendőrök is lelepleződhetnek?
– A nyomozás elején vagyunk, nem lehet megjósolni, hogy mi lesz a vége. Az eddig megfogalmazott, személyre szóló gyanúk megalapozottak.
– Továbbra is sokan kérdezik viszont, mi lesz azokkal a volt politikai vezetőkkel, akik milliárdokkal károsították meg az országot. Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnököt meghallgatta az ügyészség a Sukoró-perben, de kívülről úgy tűnik, megállt az eljárás.
– Elkötelezettek vagyunk abban, hogy minden bűncselekmény tekintetében elmenjünk a jogszabályok által engedett végső határokig. Nem számít a rang, a beosztás vagy a pártállás.
– Ezzel együtt az a vád éri az ügyészséget, hogy politikai megrendelésre dolgozik, és részt vesz a Fidesz által indított „boszorkányüldözésben”. Mit szól ehhez?
– Az ügyészség csak olyan ügyekben indít és folytat eljárást, emel és képviseli a vádat, amelyekben a feltételezett cselekményekről bizonyítékok állnak rendelkezésünkre, s azok meg is állják a helyüket. Ezeket a bíróság minden esetben felül tudja vizsgálni. Az ügyészség önhatalmúlag, politikai vagy más szándékok alapján nem tud ügyeket kreálni vagy befejezni.
– Új fővárosi főügyészt bízott meg. Mi volt ennek az oka?
– A vezetői posztok egy részén váltás történik, amit részben a nyugdíjkorhatár-változás okoz. A Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági főosztályának vezető posztja például megürült. Erre a pozícióra ideiglenesen a fellebbviteli főügyész kerül. Az ő posztját tölti be majd Ihász Sándor, akinek a tisztségét a Legfőbb Ügyészség egyik főosztályvezető-helyettese, Ibolya Tibor veszi át.
– Ihász áthelyezésének van-e köze a 2006 őszén az ügyészségeken elkövetett súlyos hibákhoz?
– Nincs, szakmai döntés született.
– Ma szavaz a parlament az új büntető törvénykönyv tervezetéről, a leghevesebb vitát a jogos védelem lehetőségének kiterjesztése okozza. Egyetért a tervezettel?
– Nagyon fontos jogintézménynek tartom a jogos védelmet. Többször hangsúlyoztam, nagyobb figyelmet kell fordítani a sértetti érdekek képviseletére. A jogos védelem azt a célt szolgálja, hogy a sértett ne kerüljön méltánytalanul a terhelti pozícióba. Ebből kiindulva üdvözlöm, hogy a jogos védelem lehetősége szélesebb lesz. Egyben annak a véleményemnek az igazolását is látom, hogy a jogtalan támadás kockázatát a támadó viseli.
– Egyes félelmek szerint azonban ezzel vissza lehet majd élni, erősödhet az önbíráskodás.
– Erre van a jogalkalmazó, hogy mérlegeljen, és ne hagyja ezt a lehetőséget érvényesülni. Azokban az esetekben, amikor nem kell vizsgálni, milyen intenzitású volt a támadást elhárító cselekmény, gondosan kell a szabályokat felállítani. A jogalkotó segíthet fékek beépítésével, de ha ezt nem teszi, megteszi a jogalkalmazó.
– Jogosnak tartja, hogy bizonyos esetekben a büntethetőségi korhatárt tizenkét évre csökkentik?
– A jogalkotó több szempontot mérlegelve dönthet e kérdésben. Európában sem példa nélküli, hogy tizennégy év alatt is lehet büntetni valakit. Nincs olyan objektív mérce, amelyet feltétlenül követni kellene. A jogalkotó azt akarta ezzel jelezni, vannak súlyos cselekmények, amelyeket tizennégy év alatti elkövetők hajtottak végre és nem voltak kezelhetők a büntetőjog eszközeivel. Csak súlyos bűncselekményeknél áll majd fenn e lehetőség, ráadásul a jogalkotó a korábbi megdönthetetlen vélelmet, hogy a tizennégy év alatti személy nem beszámítható, megdönthetővé alakította. Nagy szerepük lesz az orvos szakértőknek, akik megállapíthatják az elkövetőről, megvolt-e a belátási képessége.
– A filozófusügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos panaszt tett önnél, mert nem tájékoztatták a nyomozás megszüntetéséről. Lett ennek következménye?
– A nyomozás nem zárult le, de a rendőrség megállapította, nem történt bűncselekmény. Az ügyészség hivatalból is felülvizsgálja a döntést, ennek még nincs meg az eredménye. Hangsúlyoznám, nem a legfőbb ügyész asztalán születnek az ilyen felülvizsgálati határozatok, hanem a megfelelő szintű ügyészi szerveknél.
– Keményen fogalmazott a Szántai-ügy kapcsán. A sashalmi vállalkozó ügyészségi hibák miatt hét évet ült börtönben, pedig jogos védelemből lőtt rá az őt zsaroló maffiózókra. Hogyan próbálják elérni, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő a jövőben?
– Az ügy súlyos következményekhez vezetett, a hibák körülményei is egyedülállóak. Részletesen kivizsgáltattam az esetet, az eredményt is felülvizsgáltattam. Személyekre lebontva rekonstruáltunk, és vontunk le következtetéseket. Végzetes hiba volt kettéválasztani az ügyet: az egyikben Szántai úr sértett, a másikban elkövető volt. Körlevélben tiltotta meg a Legfőbb Ügyészség, hogy hasonló esetekben elkülönítsék az eljárásokat.
– Voltak vagy lesznek személyi következmények is?
– Aki hibázott, komoly szóbeli figyelmeztetést kapott. Azért nem többet, mert a fegyelmi felelősségre vonásra az idő múlása miatt nincs lehetőség, ugyanakkor bűncselekményt nem követtek el az érintettek. Az ügy magasabb beosztásba szánt előadóját alacsonyabb szintű ügyészségre helyeztük át.
forrás: Magyar Hirlap/Baranya Róbert, Stefka István |
Polt Péter hangsúlyozta, az ügyészség önhatalmúlag, politikai vagy más szándékok alapján nem tud ügyeket kreálni vagy befejezni.