Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2021. október. 16


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Felmentették Hagyó Miklóst az okirathamisítási ügyben
 
Bírósági szakban lévő ügyek 2012-01-16 15:55:13
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

A Pesti Központi Kerületi Bíróság felmentette a magánokirat-hamisítás vádja alól Hagyó Miklóst, élettársát és a szocialista politikus ügyvédjét. Az ügyészség fellebbezést jelentett be, az ítélet nem jogerős.

 

A vád szerint a 2010 nyarán súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásban lévő volt szocialista politikus és élettársa egy ügyvéd segítségével készített meghatalmazást, mely szerint a hölgy Hagyót képviselheti egy polgári perben. Ám a nőnek nem is volt jogi végzettsége és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a fogvatartott Hagyó és őt látogató élettársa. Az ügyészség mindezek miatt magánokirat-hamisítással vádolta Hagyó Miklóst, élettársát és ügyvédjét, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte.

foto: Huszti István

A hétfői tárgyaláson a büntetés-végrehajtás egyik korábbi vezetője azt mondta: a fogvatartottakat különböző jogcímeken lehetett látogatni. A hozzátartozók csak havonta egyszer mehettek be a börtönbe, az ügyvédek bármikor érintkezhettek védencükkel, ezen kívül egyeztetett időpontban érkezhettek emberek megbízással, ha a fogvatartottak nevében ügyeket kellett intézni. A hozzátartozókkal folytatott beszélgetéseket a bv-őrök ellenőrizték, hallgathatták, az ügyvédekkel és a jogi képviselőkkel való találkozókat azonban nem.

A bv számítógépes rendszerében csak két menüpont volt: vagy hozzátartozóként regisztráltak valakit vagy jogi képviselőként, aki lehetett az ügyvéd megbízottja, barát vagy hozzátartozó is, a lényeg, hogy megfelelő meghatalmazással kellett rendelkeznie. Ha a szükséges dokumentumok megvoltak, azt a bv-ben nem ellenőrizték, hogy az illető rendelkezik-e jogi végzettséggel.
 

Hagyó Miklós ügyvédje azzal érvelt, hogy a tárgyaláson bebizonyosodott: nem történt magánokirathamisítás. A beadott okiraton soha nem állították, hogy Hagyó Miklós élettársának jogi végzettsége van. Hagyó Miklós élettársa és ügyvédje ezért a jogszabályok szerint járt el. Az nem az ő hibájuk, hogy a büntetésvégrehajtási intézet csak "jogi képviselőként" tud regisztrálni valakit. Kikértek egy szakvéleményt is az ELTE polgári jogi tanszékéről. Eszerint a polgári perrendtartás csak bizonyos esetekben határozza meg azt, hogy a jogi képviselőnek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie. Ezen kívül más esetekben a "jogi képviselő" sokminden mást is jelenthet, egy cégügyben vagy akár egy autóeladásban eljáró élettársat, barátot is, ehhez semmiképpen nem kell igazolni jogi egyetemi végzettséget.

Az ügyész ugyanakkor perbeszédében azt mondta: Hagyó Miklóst az egyik legsúlyosabb bűncselekménnyel vádolják, egyebek mellett azért került előzetes letartóztatásba, hogy az összebeszélés veszélyét elkerüljék. Azzal, hogy élettársa jogi képviselőként hetente járhatott be a börtönbe, ez az elv sérülhetett.

A tárgyaláson Hagyó Miklós és élettársa sem kívánt vallomást tenni, fenntartották a nyomozás során tett vallomásukat. Hagyó Miklós az utolsó szó jogán annyit mondott: jóhiszeműen, jószándékúan cselekedett, a büntetésvégrehajtási intézet szabályainak betartásával. A nevelőtisztjétől is megkérdezte, milyen dokumentumokat kell benyújtani ahhoz, ha élettársát bizonyos ügyek elintézésére szeretné felkérni, és a látogatásokon is betartották a szabályokat. Mint mondta, minden alkalommal egy olyan szobában találkozhattak, ahol egy plexifalon keresztül beszélhettek egymással.

A bíróság szerint nem állapítható meg, hogy a vádlottak magánokirat-hamisítást követtek el. Ők a jogszabályok és a büntetésvégrehajtási intézet szabályai szerint jártak el, amelyek ebben az esetben nem írták elő, hogy a jogi képviselőként feltüntett látogatónak jogi szakvizsgával kell rendelkeznie. Még ha a dokumentumokra gondatlanságból vagy tájékozatlanságból azt írták volna, hogy az illető jogi képviselőként látogatja a fogvatartottat, akkor sem lenne megállapítható a magánokirat-hamisítás vétsége, mondta a bíró.

A Központi Nyomozó Főügyészség január 11-én nyújtotta be a vádiratot Hagyó Miklós és 14 társa ellen a BKV-val kapcsolatos visszaélések ügyében. Eszerint 2007-től 2008-ig egy olyan összehangoltan működő szervezet épült ki, a főpolgármester-helyettes, közvetítői és a BKV felső- és középvezetői között, amelynek a tagjai a fölöttük álló tagoktól érkező, a BKV-nak kárt okozó utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották. A vád szerint az okozott kár meghaladja az 1,49 milliárd forintot. Az ügyészség – egy kivétellel – börtönbüntetés kiszabását kezdeményezi a 14 vádlottra. Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.
 

forrás:index.hu

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2021-10-08 07:44:06 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ