Lassan az utolsó porcicákat is kikergetik a Duna-parti CET-ből. Felesleges sietniük oly nagyon, hiszen az épületnek még nincs használatba vételi engedélye sem, bár a fejlesztő immáron több mint egy hónapja benyújtotta kérelmét. (A CET elnevezés a Central European Time rövidítése, de egyúttal utal az épület formájára is.)

A fővárosi önkormányzat nem siet a tulajdonosi hozzájárulások megadásával, ezek nélkül pedig még az engedélyezési eljárás sem folytatható le. Még arról is vitatkoznak, hogy a közművek biztosítása az önkormányzat vagy a fejlesztő feladata. Jó ideje nem jutnak a közgyűlés elé a CET bérlőinek kiválasztására vonatkozó előterjesztések sem. Az ingatlanfejlesztő Porto Investments Hungary Kft. ezzel magyarázza, hogy a kulturális-kereskedelmi központ bérleményeinek alig 60 százaléka talált eddig gazdára.

A függő ügyek rendezésével a Porto szerint 80–85 százalékosra emelhetnék az arányt. S akkor ősszel, a nyitáskor már jó esélylyel indulhatnának a budapestiek kegyeinek elnyerésért. Hacsak nem akad újabb banánhéj, amelyen elcsúsznak. Már így is egyéves késésben vannak. Eredetileg 2010 augusztusában nyitották volna meg a Duna partján a kulturális bevásárlóközpont. A Porto a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal, az építési engedély megtámadásával, illetve az önkormányzat folytonos halogatásával magyarázta a csúszást. A főváros ezt határozottan tagadta.

Kétségtelen, hogy a fővárosi önkormányzat igen tartózkodóan viselkedik az ügyben a kezdetektől. A Fidesz ellenzékben harsányan bírálta, alapjaiban elhibázottnak tartotta a 8,5 milliárd forintból létrejövő multifunkcionális központ fi nanszírozási konstrukcióját. A köz- és magánszféra beruházási együttműködésének (PPP) nincs hazai törvényi szabályozása – állították –, a beruházások menetét ezért egyedi szerződések határozzák meg. Csakhogy a tapasztalatok és az Állami Számvevőszék vizsgálatai azt mutatják, hogy hazánkban sem az állam, sem az önkormányzatok nem különösen sikeresek ebben a nem kevés jogi leleményt igénylő műfajban.

 népszabadság.hu