Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2019. november. 19


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Enyhítették a roma kárpótlási csalók büntetését
 
Jogerős ügyek 2010-11-20 06:24:45
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

A szegedi ítélőtábla jogerősen egy év tíz hónap és öt év közötti szabadságvesztéssel sújtotta annak a társaságnak az irányítóit, akik valótlan kérelmekkel több százmillió forinttal károsították meg az Osztrák Megbékélési Alapot.

 

 

Az elsőrendű vádlottat, Sztojka Katalint, a Kalocsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat korábbi elnökét folytatólagosan elkövetett csalás bűntettéért, mint társtettest és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségéért, mint tettest - enyhítve az elsőfokú ítéleten - öt év börtönbüntetéssel sújtotta a táblabíróság.

A másodrendű vádlott Sztojka Lászlót, az Országos Cigány Önkormányzat korábbi alelnökét, egykori kiskőrösi önkormányzati képviselőt két év, végrehajtásában öt esztendőre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság.

A táblabíróság több vádlott esetében milliós nagyságú vagyonelkobzást rendelt el.

Több ezer eurót adtak

A magyar és az osztrák kormány 2000-ben állapodott meg a nácik által a mai Ausztria területére rabszolga- és kényszermunkára hurcoltak kárpótlásától. A kényszermunka tényét igazolók egyszeri, 1453 és 7630 euró közötti juttatást kaphattak. Az igényléseket a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványon keresztül 2003. december 31-ig lehetett benyújtani az Osztrák Megbékélési Alaphoz.

A levéltári adatok és történészi becslések szerint a II. világháborúban megközelítőleg 40 ezer embert hurcoltak el a mai Ausztria területére kényszermunkára, 80 százalékuk zsidó származású volt.

2003 első felében az osztrák hatóságok észlelték, hogy alig érkezik roma túlélőtől igénylés, ezért arra kérték a magyar Miniszterelnöki Hivatalt, hogy tegyen lépéseket az áldozatok felkutatása érdekében. Ezért a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokon keresztül tájékoztatások jelentek meg a juttatás lehetőségéről. Az év végéig így 12 ezer igénylés érkezett be a közalapítványhoz.

Alanyi jogon

Az országban több helyütt, így Bács-Kiskun megyében tömegével készültek fiktív adatokra épülő, alaptalan igénylések. Az idős kérelmezőket - akik közül sokan a juttatás mibenlétével nem is voltak tisztában - részben azok keresték meg, akik az igényléshez szükséges további teendőket is bonyolították, másokat felhajtók szerveztek be.

A sok esetben írni és olvasni sem tudó idős emberekkel gyakran nem a valódi feltételeket közölték, hanem például csak annyit: mivel átélte a világháborút, ezért részére alanyi jogon jár kárpótlás. Olyan is előfordult, hogy a kérdőíveken és jegyzőkönyvekben nem is az igénylők aláírása szerepelt, hanem azt a szervezők hamisították, vagy hamisíttatták rá az okiratokra.

A piramisszerűen felépülő rendszerben csak a kárpótlás egy része jutott el az igénylőkhöz, a pénzből kaptak a felhajtók és a szervezők is.

Nem bűnözők

Az eredetileg ötvenöt vádlottas ügyben az érintettek többségénél jogerőssé vált az elsőfokú ítélet, őket felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve pénzbüntetésre ítélte az első fokon eljáró Bács-Kiskun megyei bíróság.

A táblabíróság több vádlott esetében is - részben az időmúlásra hivatkozva - enyhítette az elsőfokú ítéletet. Hegedűs István bíró a döntés indoklása során kifejtette, az ügyben nem bűnözők szövetkeztek arra, hogy megrövidítsék az Osztrák Megbékélési Alapot, hanem többségében büntetlen előéletű személyek „látták meg a lehetőséget” a kárpótlásban, s nem tudtak ellenállni a kísértésnek.

 

(mti)

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2019-03-20 09:16:10 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ