Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2021. szeptember. 22


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Védett madarak és középkori sírok szenvedik meg a veresegyházi városvezetés tóról szőtt álmait
 
2021-07-02 13:40:15
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

 

 Pénzt, madarakat, növényzetet és régészeti leleteket nem kímélve épül Veresegyházon egy víztározó már évek óta mezőgazdasági, horgász és rekreációs céllal. Az Álomhegyi-tározó kialakítása azonban lassan rémálommá válik a helyi természetvédők szerint. 

2012-ben döntött úgy Veresegyház örökös polgármestere, Pásztor Béla, hogy egy tavat hozzanak létre a település közelében, a három másik meglévő mellé. Az Álomhegyi-tározóhoz a vizet főként a közeli víztisztítóműből kifolyó vízből biztosították volna a tervek szerint. A GEOHIDRO Geotechnikai Kft. által 2013-ban elvégzett talajvizsgálat feltárta, hogy a terület altalaja iszapos, finom homokot és homokos, kavicsos iszapot, sovány és közepes agyagot tartalmaz. Ez utóbbi tekinthető vízzáró rétegnek. A tervezett tó megkapta a vízjogi engedélyt, és egyben 288 000 m³ föld kitermelésének lehetőségét a hatóságoktól.

 

 A 14 hektáros vízfelület mederkotrását tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében a Verestransz Szállítási és Szolgáltató Kft. nyerte meg nettó 125 006 000 forintért. Ám a tónak azóta is hűlt helye.

Ennek oka, hogy a vízzáró réteg 6-7 méter mélyen helyezkedik el, a tó tervezett mélysége viszont mindössze 3-4, a vízműből érkező víz pedig elszivárog.
KiMitTud.hu-n kikért adatokból kiderült, hogy megvalósíthatósági tanulmány soha nem készült. Eközben a földkitermelési engedélyt folyamatosan hosszabbítani kellett, mert a kotrás folyamatosan zajlik, az utolsó engedély 2022. augusztus 31-ig van érvényben. Az első ütemet követte a második: 2021 februárjában a Verestransz újabb lehetőséget kapott, bruttó 36 754 371 forintot fizet az önkormányzat mederkotrásért.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Bár a helyi környezetvédelmi szervezet, a Tavirózsa Egyesület folyamatosan jelentette a hatóságok számára az általuk visszásnak gondolt dolgokat a hatóságok számára, eddig rendszeresen „lepattantak. Most tavasszal azonban valami úgy tűnik, megváltozott.
Jóllehet előírták, hogy a feltárás során régész szakértőnek kell jelen lennie, mivelhogy a területen egy középkori szarmata temető található, ezt nem sikerült abszolválni. A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztálya megállapította, hogy:
„a régészeti megfigyelés mellőzése nélkül végzett földmunkák során 4 régészeti lelőhely sérült, amelyek közül az egyik szinte teljesen megsemmisült.
Március 11-i helyszínelésünk során rögzítettük a mostani állapotokat”. Ennek következtében régészeti lelőhely pusztítás miatt örökségvédelmi bírság kiszabása szükséges a hatóság szerint.
Növényeket és állatokat veszélyeztettek
Ám az ügyben nem csak ők léptek. A Tavirózsa bejelentése nyomán a Pest Megyei Kormányhivatal megvizsgálta, történt-e növények vagy állatok veszélyeztetése. Megítélésük szerint igen.
„A Természetvédelmi Hatóság munkatársai 2021. június 10. napján előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzést tartottak a tárgyi területen. A helyszíni bejárás során szemléztük az Álomhegyi-tó partját, ahol a gyurgyalag- és partifecsketelep található. A szemle során megállapítottuk, hogy a munkagépek az újonnan létesülő árvízcsúcs csökkentő tározó (kikotort meder) mentén dolgoztak és a helyszínen több nagy munkagép (földszállító teherautók, lánctalpas markolók) volt jelen. A korábban kihelyezett  a tározó menti partfalban fészkelő fokozottan védett gyurgyalagok és védett partifecskék költőtelepének figyelemfelhívása céljából kihelyezett figyelmeztető táblák  már nem voltak megtalálhatók a tározó mentén. A partfalak költési időszakban történő megközelítése nem megengedett a madarak költőhelyének háborítatlansága és biztonságos fészkelésük érdekében.
Tiltakozás a polgármesteri hivatal előtt (fotó: Facebook)
Tájékoztatom, hogy a füleskuvik (Otus scops) és a gyurgyalag (Merops apiaster) a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KOM rendelet 2. számú melléklete értelmében fokozottan védett madárfajok, természetvédelmi értékük egyedenként 100 000 Ft, a védett partifecske (Riparia riparia) természetvédelmi értéke egyedenként 50 000 Ft”  olvasható a hatóság válaszában.
A döntés további részében azonnali hatállyal megtiltotta a növényzetirtást 2021. szeptember 1-ig.
A munkák leállításán túl természetvédelmi bírság kiszabása ügyében is eljárást indítottak.
Mindeközben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei által megfigyelt védett szürkegémek száma a területen a harmadára esett vissza, a nagy kócsagból pedig mindössze egy maradt. Mindkét madárfaj védett, a nagy kócsag fokozottan is.
De a halak sem jártak jobban. „Az üzemeltető DMRV adatai szerint a szennyvíztisztító 2020 augusztusa óta kapacitásán túlterhelt, a szűrőmembránok elöregedtek, így 30%-kal kisebb a hatásfokuk, a mechanikai szűrés pedig nem elég hatékony. Az illetékes DMRV és az önkormányzatok mégis csak most kaptak észbe, amikor a Tavirózsa Egyesület bejelentette a hatóságoknak az Álomhegyi-tározón történt tömeges halpusztulást”  írta a Tavirózsa egyesület elnöke egy Facebook-hozzászólásban arra, hogy mi okozhatott halpusztulást a tározóhoz kapcsolódó Öreg-tóban.
Tereprendezés a víztározónál (fotó: Kerényi Zoltán)
Egy március 2-án és 4-én vett mintákból származó vizsgálat szerint ugyanis  amelyet Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a NÉBIH végzett el  határértéket bőven meghaladó foszfor, ammónium-ion, coli-baktérium, enterococcus-baktérium és nitrit-ion jelenlétét mutatta ki a területen, amelyek okozhatnak halpusztulást.
Védettséget szeretnének
A polgármestert mindez nem rendítette meg, a veszélyhelyzet alatt saját hatáskörben döntve 3 milliárd forint hosszú lejáratú hitel felvételét kezdeményezte, melyet a K&H Bank biztosít. Ebben megjelölte, hogy az Álomhegyi-tározó gátépítésére 340 000 000 forintot szán.
Az elmúlt években nettó 304 551 840 forintot költöttek földmunkára, ebből 242 933 540 Ft ütötte a markát a Veresgép Kft.-nek, amely háromból három közbeszerzést nyert meg a tározó kapcsán. A veresegyházi cég a tavalyi évben 324 millió forint árbevételt ért el, 15 munkavállalóval rendelkezik.
A Tavirózsa Egyesület most petíciót indított, amellyel azt akarják elérni, hogy a madarak és növények érdekében védetté nyilvánítsák az Álomhegyi-tározót és környezetét.
Mint írják: „a területen 2011 és 2019 között az MME szakemberei 52 védett madárfaj 3 912 egyedét gyűrűzték meg. 2021 májusában ugyanakkor legalább tucatnyi védett madárfaj élőhelyét számolták fel a tározó tovább építése, illetve a fák- és cserjék kivágása, eldózerolása során. A fokozottan védett füleskuvik odúját 10 méterre közelítették meg a munkagépek”.
Szerettük volna megismerni Pásztor Béla polgármester álláspontját is az ügyben, de se ő, se a település jegyzője nem reagált az Átlátszó megkeresésére. Egy korábbi dokumentum szerint a víztározó kialakításának elsődleges célja „jelentős mennyiségű édesvíz-visszatartás a város területén, mezőgazdasági, horgász és rekreációs céllal.
 
 
Zimre Zsuzsa  orszagszerte.atlatszo.hu
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2021-09-14 19:32:04 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ