- Százmilliárdos nagyságrendben pörgetheti ki az uniós és hazai támogatást a kormány a vállalkozások energetikai fejlesztésére, amit még kombinált hitellehetőséggel is megfejelhetnek a fejleszteni vágyó cégek. De a „Fotovoltaikus rendszerek kialakítása központi költségvetési szervek részére” című, csaknem 25 milliárd forintos kerettel rendelkező kiírás is érdekes lehet a kivitelezőcégek számára.
- A költségvetési szerveket már pumpolják olyan vállalkozások is, amelyekben Sánta János egyik strómanja is feltűnt a közelmúltban.
- Sánta János a Continental Dohánycsoport és az Országos Dohányboltellátó Kft. tulajdonosa. Utóbbi cég 2016-ban (vagyis három évvel a hírhedt trafikmutyi kirobbanását követően) 517 milliárd forintos árbevétel mellett 3,26 milliárd forint nyereséget termelt.
A trafikmutyihoz hasonló rendszer épülhet ki a napenergia-biznisz átalakítására: előfordulhat, hogy több, magányos farkasnak tetsző, szolárcéget alapító vállalkozóról kiderül, valamilyen módon kapcsolódnak egy nagyvállalkozóhoz.
Sánta János Forrás: Continental Zrt.
Ez a bizonyos nagyvállalkozó Sánta János, akinek az ötletei alapján alakult ki a Nemzeti Dohánybolt-rendszer, s aki a legnagyobb nyertese is a kormány dohány-kiskereskedelem integrációjáról szóló törvényének. Sánta a tulajdonosa az Országos Dohányboltellátó Kft.-nek, amelynek 2016-os árbevétele közel 517 milliárd forint volt, a nyeresége pedig 3,26 milliárd. (Az üzletember annak idején azzal is bekerült a hírekbe, hogy – miután letarolta a hazai dohánypiacot – beszállt a Magyar Időkbe is, hogy segítse Orbán Viktort a Simicska Lajos elleni harcban. Később megvált MI-üzletrészétől.) Jól profitálhatnak majd azok a vállalkozások is, amelyeket Sánta és érdekköre az elmúlt években hozott létre vagy a közelmúltban szerzett meg.
A teljes magyar sajtó felkapta a fejét, amikor megjelent a céginformációs rendszerekben, hogy Sánta és fia megalapította Solarbelt, Solarbeam, Solardeck és Solarbird nevű cégeiket. A Sánta-univerzumhoz tartozó szolárcégek száma azóta emelkedett: tavaly december 11-én csatlakozott a birodalomhoz a Sun-Partner, a Sun-Fókusz, a One-Solar és az Elitt Solar is.
Ezeket a cégeket kivétel nélkül egy bajai fiatalember, Reitmann Balázs alapította, akitől a már ismerősen csengő Czibulya Norberthez, Hevesi Jánosnéhoz vagy Toldi Tamás Róberthez, a Continentalhoz kapcsolódó hódmezővásárhelyi Adosz és Madosz dohánytermelő-szövetkezetek tagjaihoz kerültek a cégek. Persze, csak egy kis időre, amíg a Tradis át nem vette őket. A Tradis Kft. Sánta-tulajdon, egyben a Tabán Trafik birtokosa is.
A dolgok miértjére természetesen egy állami rendelkezés ad választ; a megújulóenergia-támogatási rendszer (METÁR), amelynek lényege, hogy a napelemmel (vagy biomasszával) működő, egy megawattos vagy annál nagyobb teljesítményű erőművek piaci áron értékesíthetik a megtermelt villamosenergiát, sőt, még prémiumra is pályázhatnak.
Ebből a konstrukcióból – a szakértők szerint – szép kis haszonra lehet szert tenni,
mivel a vállalkozások a maguk által számított árral kalkulálhatnak, legalább tíz év állami garanciával. Arra már a HVG hívta fel a figyelmet, hogy a hőt és az áramot egyszerre termelő erőművek kötelező áramátvételi rendszerének meghosszabbítását éppen Lázár János torpedózta meg 2011-ben. A lap utalt arra, mindebből akár az a látszat is keletkezhet: a jelenlegi kancelláriaminiszter esetleg időt akart hagyni a klientúrának, hogy felkészüljön a piac letarolására.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Alapul véve a 2011-ben alapított Optimum Solar Kft. eredményeit, a haszon valóban szép lehet ebben a szakmában. A cég 2012-ben 110 millió forintos árbevétel mellett 8 millió forintos nyereséget termelt. Ám 2014-ben már a 800 millió forintot is meghaladta az árbevétel, amely 2015-ben és 2016-ban közel járt a 900 millió forinthoz. Az említett három évben összesen több mint 200 millió forint nyereséget termelt a cég, amely jelenleg 32 embert foglalkoztat (az Opten legutóbbi adatai szerint). Érdekesség, hogy
a cég ugyanarra a bajai címre van bejegyezve, mint másik két tucat szolárcég (több tucatnyinak a fióktelepe ugyanez a cím),
közöttük egytől egyig azok is, amelyek azóta a Sánta-birodalomhoz kapcsolódtak.
Reitmann Balázs is kapcsolódik szinte mindegyikhez: 2016 és 2017 vége között vagy ügyvezetőként, vagy tulajdonosként fordult meg a Gesztenye utca 2. alá bejegyzett vállalkozásokban, úgy, hogy az Optimum Solarnal – ahol valószínűleg akad tennivaló, hiszen az utóbbi másfél évben több tucatnyi nyertes közbeszerzést zsebeltek be – tavaly júniustól szintén ügyvezetőként tevékenykedik (a céginformációs rendszer szerint).
A céges információkból összerakható kép szerint
Reitmann 2016-ban megalapított néhány tucat villamosenergia-termelésre szakosodott céget, egyenként 3 millió forintos alaptőkével, amelyeket valamilyen módon továbbadott a Sánta-birodalomhoz közel álló vállalkozásoknak vagy személyeknek.
A módszer egybevág azzal a megoldással, amit a Continental-csoport a trafikmutyi idején alkalmazott, amikor – szintén Baján – több tucat cég volt egy címre bejegyezve, amelyek tulajdonosai, a bt.-k beltagjai vagy kültagjai Continental-dolgozók vagy azok családtagjai voltak.
MTI Fotó: Vajda János
De miért lehet még nagy üzlet a naperőmű építés?
Azért is, mert újranyílik egy olyan százmilliárd (90+11 milliárd) forintos keretösszegű, uniós energiahatékonysági pályázat, amelyet – a Portfolio.hu információi szerint – korábban felfüggesztettek, mert túl szigorú volt a szabályrendszere. A program szerint a vállalkozásoknak a vissza nem térítendő támogatás mellett hitelt is fel kell venniük; a támogatás és a hitel aránya a teljes keretre vonatkoztatva kétharmad-egyharmad.
A „Fotovoltaikus rendszerek kialakítása központi költségvetési szervek részére” című, 24,46 milliárdos kerettel rendelkező kiírás is érdekes lehet a cégek számára.
Ezen a kiíráson az idén már hasított a bajai Optimum Solar, s valószínűleg a Sánta János érdekeltségébe került cégeknek is ez lehet az egyik fő céljuk. S arra is van egy lehetséges válasz, hogy miért a múlt év végén jelent meg Sánta közvetlenül is a szolárcégekben (ha a séma marad ugyanaz, még jó néhány céget átvehet, amelyben most Reitmann feltűnik, jelen van), mert az Orbán-kormány vállalása szerint az országban megtermelt áram közel 15 százaléka (14,65) megújuló energiából fog származni 2020 végére. Ez 1,65 százalékkal több, mint a kötelező kvóta. A plusz teljesítéséhez pedig plusz kapacitás kell, amit addig ki is kell termelni. Az elmúlt nyolc év tendenciáit tekintve pedig Sánta birodalmának megvan az esélye, hogy ennek a kormányzati akaratnak ő legyen az egyik fő nyertese.
forrás: ZOOM |
