Ráadásul, mint elmondta, vagyoni hátrány sem érte az ezekben az években kiemelkedően nyereséges, az államnak jelentős osztalékot fizető céget.
"Politikai megrendelésre kierőszakolt büntetőügy, ahol a valóságtól elrugaszkodott állítások segítettek egy vállalhatatlan koholmány megszületésében" - így értékelte lapunknak az ellene és öt társa ellen a Postapalota értékesítésével, illetve az új székház bérlésével összefüggésben a minap hűtlen kezelés miatt tett vádemelést a Magyar Posta Zrt. egykori vezérigazgatója. Szabó Pál - aki 2002-2008 irányította a céget, majd a Gyurcsány-kormány közlekedési és hírközlési minisztere lett - úgy vélte, a Posta gazdálkodása 2002-10 között a magyar állami vagyon gyarapodásának modellértékű példája volt, a konkrét ügyben pedig ennek ellenkezőjét 3,5 év nyomozás után sem tudta alátámasztani a vádhatóság.
A vádat megalapozó szakvéleményről Szabó azt mondta: hiába iratták meg kétszer a szerzővel, "a fércmű csak tovább silányodott". Szabó jellemezése szerint "abban a helyrajzi számokon és az internetről kimásolt várostörténeti idézeteken kívül semmi sem igaz". A vádiratot még sem a vádlottak - a Posta, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. korábbi vezetői -, sem védőik nem látták, a pénteki vádemelésről a sajtóból értesültek. A Fővárosi Főügyészség közléséből sem derült ki pontosan, mire alapozzák a hűtlen kezelést, csak annyi, hogy az ingatlanok eladása, illetve a székház bérlése rossz döntés volt, amellyel milliárdos vagyoni hátrány érte a Postát.
Ezzel szemben, a volt Posta-vezér védője, Papp Gábor ügyvéd kérdésünkre azt mondta: a nyomozati iratok alapján védence semmilyen bűncselekményt nem követett el, a hűtlen kezelés vádja "nem áll meg", vagyoni hátrány pedig nem érte a Postát. "Már a gyanúsításra sem kerülhetett volna sor jogszerűen" - fűzte hozzá. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak a nyomozás lezárásakor Szabó akkori jogi képviselője, Bárándy Péter. Az ügyvéd korábban azt mondta, a Krisztina körúti Postapalota értékesítése, és az új épület bérlése egyaránt ésszerű és szakvéleményekkel alátámasztott megoldás volt. Megkockáztatta azt is, hogy "alaposan kell vádat emelni, nem indulatból, különben ez az ügy is bukás lesz az ügyészségnek".
A vádlottakat 5-10 éves börtönbüntetés fenyegetheti az ügyben, melyet a Fidesz "dobott fel" 2010. februárjában, a választási kampányban. A feljelentő Balsai István - a párt jogi kabinetvezetője, volt parlamenti képviselő, ma alkotmánybíró - már akkor közölte: "maradéktalanul megvalósult a hűtlen kezelés törvényi tényállása". A Fidesz kifogásolta, hogy a Postapalotát 2008-ban egy, a - párt által Bajnai Gordonnal való kapcsolata miatt sokat támadott - Wallis-cégcsoporthoz tartozó kft.-nek értékesítették 4 milliárd forintért. Továbbá azt is, hogy előzőleg, 2007-ben 10 évre szóló, akkori árfolyamon mintegy 12 milliárd forint értékű bérleti szerződést kötött a Posta egy XIII. kerületi irodaházra. (A vádhatóság mai árfolyamon számolt, így az összeg már 13,5 milliárd.)
Szabó Pál szerint az értékesítés és a bérlés is törvényesen, előírásszerűen, és nem a "saját szakállukra" történt, mindez az ÁPV tulajdonosi döntésének végrehajtása volt. A Budapesten szétszórva, leromlott állapotú, felújításra szoruló irodaházakban működő Posta elértéktelenedő ingatlanvagyona egy részének felszabadítása, dolgozóinak korszerű körülmények közé költöztetése nem új ötlet volt, hiszen ennek szükségességét már egy 2003-as számvevőszéki jelentés is megállapította. Ez a racionalizálási szándék találkozott azzal az indokolt szakmai céllal, hogy a Posta rövidtávon minél nagyobb erőforrásokat szabadítson fel a postai liberalizációra való felkészülésre, amely több tízmilliárdos beruházást igényelt.
A vád szerint a terheltek manipulálták az ingatlanügyletek előterjesztéseit, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabbnak. Ám ez az érintettek szerint nem igaz. Szabó rámutatott: a vád szerint ott követték el a hibát, hogy nem építettek inkább 12 milliárdért egy új székházat, ám ez jelentős egyszeri költséggel járt volna, ráadásul már akkoriban tele volt a város kiadatlan irodaépülettel: minek húztak volna fel egy sajátot? Hasonlóan jelentős költséggel járt volna a meglévő épületek felújítása is, hiszen a Krisztina körúti, 90 éves ingatlan alá - a fővárosi, illetve kerületi határozatok alapján - több száz beállós mélygarázst kellett volna építeniük, s a másik két eladott épület is milliárdos ráfordítást igényelt volna.
Szabó szerint ezt mind megspórolták az angyalföldi irodaház bérlésével, amelyért havonta és négyzetméterenként nettó 13,35 eurót fizettek, ami a hasonló irodaházak 12,5-13,5 eurós áraihoz képest nem volt sok, ráadásul a nyertes vállalta, hogy térítésmentesen akár felére is csökkenthetik a Posta által bérelt területet. A három ingatlan eladásából a kitűzött tervnek megfelelően 7,4 milliárdos bevétele volt a Postának, melyet fejlesztésekre, versenyképesség-növelő beruházásokra fordíthatott. Az ÁPV-utód Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2009-ben elrendelt vizsgálata is megállapította, hogy az eladás és a bérlés is szabályos volt, a döntéshozók rendelkeztek a szükséges információkkal - amivel szerinte megdől a megtévesztés vádja.
A volt vezérigazgató egyébként cáfolta azokat a híreket, miszerint a vevők milliárdos haszonnal tovább is adták azóta az ingatlanokat, mert mindhárom épület ma is az akkori vevő tulajdonában van. Megjegyezte: a vagyonkezelés, gazdálkodás eredményességét amúgy sem ügyletenként, hanem a tevékenység folyamatában kell és lehet értékelni, márpedig a Posta az első Orbán-kormány időszakának végére kialakult masszívan veszteséges állapotából már 2003-ra évben nyereséges, bevételét növelni tudó, fejlődő vállalattá tudott válni, 2010-ig összesen mintegy 22 milliárd osztalékot fizetve a tulajdonos államnak (lásd táblázatunkat). Ez a gyakorlat azóta megszakadt, tavaly már veszteséges volt a cég.
Lengyel Tibor / Népszava
|
