Mile Lajos szerdai sajtótájékoztatóján a titkosszolgálatok rendszerváltozás utáni történetének legsúlyosabb eseteként aposztrofálta Laborc Sándor volt NBH-főigazgató és Portik Tamás, az olajügyekben egykor kulcsszerepet játszó Energol Rt. ma több gyilkosság lehetséges felbujtójaként előzetes letartóztatásban lévő marketingigazgatójának találkozóit. Mint a Nol kérdésére fogalmazott: nem is maga a találkozó vagy találkozók ténye az elgondolkodtató, végül is adódhatnak olyan helyzetek, műveleti érdekek, amikor a titkosszolgálat első számú vezetőjének kell találkoznia valakivel, még ha ez nem is jellemző. Azonban a beszélgetéseik helyszíne és körülményei, valamint a sajtóban a nyár eleje óta mind nagyobb számban megjelent hírek és találgatások arról, hogy lehetséges bizonyos összefonódás a szervezett alvilág és a nemzet biztonságáért felelős titkosszolgálat között, már szerinte nagyon is okot adnak az aggodalomra és ebből kifolyólag a vizsgálódásra.
A képviselő még szeptember 4-én kezdeményezte, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság próbálja meg tisztázni, mennyire megalapozottak a témában közölt cikkek és beszámolók, és hogy mi lehet az esetek hátterében. Hamarosan meg is kezdődtek a bizottsági meghallgatások, jelentéseket, dokumentumokat kapott a testület – ekkor derült ki, hogy volt egy (vagy több) Laborc-Portik találkozó is. Mile Lajos szerint ez volt az a pont, ahonnan már nem lehetett visszakozni. Nem biztos, hogy törvénytelen, de szokványosnak sem nevezhető, hogy az NBH első embere részt vesz egy ilyen találkozón – szögezte le.
Amikor felidéztem Kocsis Máté fideszes bizottsági tag egyik nyilatkozatát, miszerint „elkerekedne a szemünk, ha tudnánk, mi minden hangzott el azon a [Laborc-Portik] találkozón”, Mile csak legyintett: – Az én koromban már nem kerekedik el olyan könnyen az ember szeme – mondta. – Bár az enyém is elkerekedett, de inkább csak attól, hogy a zárt ülésen elhangzottakat sokszor már másnap elolvashattam bizonyos napilapokban, elemzésekkel, kommentárokkal fűszerezve. Olykor már az volt az érzésem, sokkal jobban járnék, ha a sajtóból tájékozódnék ezekben az ügyekben, nem pedig a bizottság zárt ülésein.
Később elmondta, látta Kocsis képviselőtársa őszinte megdöbbenését és felháborodását Laborc Sándor meghallgatása után. Ez is közrejátszott abban, hogy röviddel ez után előállt kezdeményezésével: alakuljon munkacsoport, amely feltárja, milyen kapcsolat volt a szolgálatok és az alvilág között. Arra a felvetésre, hogy hangzott-e el ott bármi is, amit ne tudhatna a nyilvánosság, Mile kitérő választ adott.
– Nem ez a lényeg, hanem az, hogy ha egyszer zárt ülést tartunk egy fontos kérdésben, akkor mindenki tartsa be a játékszabályokat, és ne szivárogtasson összevissza pillanatnyi politikai érdekeinek megfelelően – mondta.
Népszabadság - Teknős Miklós Előreláthatóan januárban kezdi meg elsőre három hónaposra tervezett munkáját a munkacsoport. Mile szerint legalább a rendszerváltozásig vissza kellene nyúlni ahhoz, hogy viszonylag pontos képet kapjanak a titkosszolgálatok és a szervezett bűnözés esetleges összefonódásairól. Nem szeretnének parttalan vizsgálódásba bonyolódni, de szükség esetén időben még régebbre is visszanyúlhatnak majd. A törvény értelmében a munkacsoport bármelyik volt és ma is aktív titkosszolgát meghallgathatja, betekinthet a szolgálatok nyílt és titkos irataiba, valamennyi irattárába.
A tervezetthez hasonló tényfeltáró vizsgálat folyt az előző parlamenti ciklusban a romagyilkosságokkal összefüggésben, amikor is a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának munkacsoportja arra volt kíváncsi, mit tudtak a titkosszolgálatok a romavadászokról, és mit hallgattak el a gyilkosságok ügyében nyomozó rendőrök elől. Utóbb kiderült, a katonai és a polgári titkosszolgálatok sem voltak őszinték a képviselőkhöz, egyes kérdésekben egyértelműen átverték őket. Amikor erre emlékeztetem Milét, a képviselő csak a reményeinek tud hangot adni, hogy ez most másképp lesz.
– Senkinek nem állhat érdekében elfedni a múlt esetleges bűneit – mondja végül. – A titkosszolgálatoknak sem jó, ha gyanakvás lengi őket körül, ha azt feltételezik róluk, hogy a nemzet biztonságának védelme helyett bűnözők védelmezésével foglalkoznak. Kérdés persze, hogy a sok szóbeszédből, híresztelésből mi támasztható alá tanúvallomásokkal, nyilatkozatokkal és főleg dokumentumokkal. Valószínűleg csak kevés állítás, de akkor is meg kell próbálni a dolgok végére járni.
Hozzátette, őszintén reméli, hogy ezt a kényes témát senki nem fogja majd pillanatnyi politikai érdekeire tekintettel kommunikációs sandaságokra kihasználni. Szerinte ugyanis a képviselők felelőssége is, hogy a szolgálatok megítélését a vizsgálat javítsa, és ne rombolja tovább. Emellett – reményei szerint – a vizsgálat tapasztalatait a Nemzetbiztonsági törvény tervezett módosításakor is felhasználhatja majd a jogalkotó.
– Ahol elvitathatatlanul megáll egyes szereplők felelőssége, ott nem lehet mellébeszélni. Ám természetesen nem vagyok olyan naiv, hogy ne tudjam, ez a téma jó terep bizonyos politikusok és pártjuk befeketítésére. Azonban ha módom lesz rá, mindent megteszek annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg. A vizsgálat célja a múlt feltárása legyen és az is maradjon, és nem pedig az, hogy muníciót szolgáltasson politikai kampányokhoz. Ígérem, ha ilyet tapasztalok bármelyik politikai szereplő részéről, kiabálok. Nyilvánosan és hangosan.
forrás:Népszabadság |
